Az éghajlatváltozás az időjárás lassú, hosszan tartó változását jelenti. Felmelegíti a Földet, és természeti katasztrófákat okoz, például erős hurrikánokat, árvizeket és hosszan tartó aszályokat.
Néha az éghajlatváltozás természetes okok miatt következik be, de amikor az emberek nagy szerepet játszanak benne, az mindannyiunk számára komoly problémát jelent. Jelenleg ez az egyik legsürgetőbb probléma, amellyel a világon szembe kell néznünk.
A tudósok azt vizsgálták, hogy az emberi tevékenységek, mint például a metán és a szén-dioxid (CO2) kibocsátása hogyan hatnak a bolygóra. Ezek a gázok felfogják a hőt, melegebbé téve a Földet, és ez mindenféle problémához vezet.
Elgondolkozott már azon, hogy mi az éghajlatváltozás fő okai? A klímaváltozás 10 alapvető okát azonosították a tudósok. Fedezzük fel és értsük meg őket, hogy megértsük, miért kell cselekednünk.
Az éghajlatváltozás 10 fő oka
1. Fosszilis üzemanyagok fejlesztése
A fosszilis tüzelőanyagok jelentős szerepet játszanak a klímaváltozásban. Amikor fosszilis tüzelőanyagokat, például olajat és gázt használunk, káros üvegházhatású gázok szabadulnak fel a Föld légkörébe. A folyamat ezen üzemanyagok kitermelésével és fejlesztésével kezdődik.
A Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa kijelenti, hogy az olaj- és gázfejlesztés az éghajlatváltozás egyik fő oka. Az olyan tevékenységek, mint a fúrás, repesztés, szállítás és finomítás, minden szakaszban hozzájárulnak a kibocsátáshoz.
Az egyik különös gond a metán felszabadulása, egy erős üvegházhatású gáz, amely több hőt köt meg a légkörben, mint a szén-dioxid. Még akkor is, ha az olaj- és gázkutak felhagynak, továbbra is szivárog belőlük a metán.
2018-ban az Egyesült Államokban több mint 3.2 millió olaj- és gázkút 281 kilotonna metánt bocsátott ki.
Az üvegházhatású gázok, különösen a metán, folyamatos kibocsátása fokozza az éghajlatváltozás hatását. Kiemeli annak fontosságát, hogy újraértékeljük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, és alternatív, fenntartható energiaforrásokat találjunk a környezeti következmények enyhítése érdekében.
2. erdőirtás
Az erdőirtás az éghajlatváltozás egyik fő oka. Ez az, amikor az emberek szándékosan kivágják vagy ritkítják a fákat szerte a világon. A legnagyobb erdők, főleg Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában érintettek.
Egy cikk szerint (Az erdőirtás hatása a klímaváltozásra), a fák kivágása C02-t bocsát ki, és ez befolyásolja a klímaváltozás változékonyságát. A klímaváltozás mérsékelhető, ha szülőbolygónk erdőit megőrizzük.
A fák kivágásakor a bennük tárolt szén a levegőbe kerül. Az Aggódó Tudósok Uniója szerint, a trópusi erdők kivágásából származó szén-dioxid (CO2) a globális felmelegedést okozó szennyezés kevesebb mint 10%-át teszi ki.
Az éghajlatváltozás hatásainak lassítása érdekében kulcsfontosságú az erdőirtás csökkentése és erdeink védelme. A létfontosságú ökoszisztémák védelmére irányuló lépések jelentős változást jelentenének az éghajlatváltozás kezelésében.
Is Read: 10 példa szociális problémákra az Egyesült Államokban
3. Hulladéklerakó helyek
A hulladéklerakók, más néven szemétlerakók vagy szemétlerakók olyan helyek, ahol az emberek kidobják a hulladékot. Noha ezeknek a helyszíneknek az a célja, hogy csökkentsék a hulladéknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását, hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Az elsődleges probléma az üvegházhatású gázok jelentős kibocsátása. A Boulder Egyetem Környezetvédelmi Központja szerint, a hulladéklerakók jelentős mennyiségű metánt, CO2-t, vízgőzt és egyéb gázokat bocsátanak ki.
A másik aggodalomra ad okot, hogy ezekre a hulladéklerakókra kiterjedően használják fel a földet. Csak az Egyesült Államokban körülbelül 3,000 aktív hulladéklerakó található, amelyek közel 2 millió hektárnyi természetes élőhelyet fednek le. A túl sok hulladéklerakás mindenkit negatívan érint, különösen káros következményekkel jár a közelben élő emberekre és állatokra.
4. Fluorozott gázok
A szén-dioxidot (CO2) és a metánt gyakran kiemelik az éghajlatváltozás fő tényezőiként, de van egy másik aggály: a fluortartalmú gázok, közismert nevén F-gázok. Ezeket az ember által előállított gázokat különféle termékekben és ipari folyamatokban használják fel.
Az Európai Bizottság szerint a hűtő- és légkondicionáló berendezések, az elektronikai ipar, a gyógyszeripar és az alumíniumgyártás példák arra, hogy hol találhatók ezek a gázok.
Míg az F-gázok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán 3%-át teszik ki, és nem károsítják a légkör ózonrétegét, erejük miatt jelentős aggodalomra adnak okot. Ezek a gázok 23,000 2-szer erősebbek, mint a COXNUMX. Kulcsfontosságú, hogy felismerjük a fluortartalmú gázok hatását az éghajlatváltozásra, és fontolóra vegyük a hozzájárulásukat csökkentő intézkedéseket.
5. ipar
Egyszerűen fogalmazva, az „ipar” olyan dolgok gyártására utal, mint a cement, acél, ruhák és egyebek. Amikor a gépek ezeket a termékeket készítik, káros gázokat bocsátanak ki, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) kijelenti, hogy az ipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 24%-áért. Ide tartozik a fosszilis tüzelőanyagok energiatermelése és a különféle gyártási folyamatokból származó kibocsátások elégetése.
A világ népességének növekedésével az ipar is növekszik. Kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a módját az ágazat által termelt kibocsátás csökkentésének. Ez azt jelenti, hogy tisztább és fenntarthatóbb gyakorlatokat kell alkalmazni a gyártási folyamatban. Ezzel hozzájárulhatunk a környezet védelméhez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
6. Műanyag
A műanyag a klímaváltozás egyik fő okozója. Főleg fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő, amelyek károsak a környezetre. Szinte az összes műanyag, körülbelül 99%-a ezekből az üzemanyagokból készül. Miután műanyagot használunk, általában nem kerül újrahasznosításra. Csak egy kis részét, körülbelül 9%-át hasznosítják újra szerte a világon.
A legtöbb hulladéklerakókba, erdőkbe, óceánokba és a természet más helyeire kerül. Amikor a műanyag lebomlik, üvegházhatású gázokat bocsát ki a levegőbe és a vízbe. Ez növeli a környezetszennyezést és a klímaváltozást. Tehát a műanyag nagy probléma a környezet számára.
7. Szállítás
2010-ben a közlekedés a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 15%-át tette ki. Ez magában foglalja a fosszilis tüzelőanyagok repülőgépekben, autókban, hajókban, vonatokban és teherautókban történő égetése által okozott szennyezést. A leggyakrabban kibocsátott gáz a szén-dioxid (CO2), főként a benzin és a dízel üzemanyag használata miatt.
Az Egyesült Államokban a közlekedésből származó üvegházhatású gázok nagy része a mindennapi autókból és teherautókból származik. A repülőgépek is jelentősen hozzájárulnak a környezetszennyezéshez, a magánrepülőgépek pedig kiemelik a gazdagok éghajlatra gyakorolt hatását. Egy tanulmány kimutatta, hogy egy magánrepülőgépen repülő személy 10-20-szor több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy kereskedelmi járaton utazó személy.
Ezek az eredmények hangsúlyozzák a közlekedésnek a környezeti kérdésekben betöltött jelentős szerepét, különös tekintettel az általános utazási módok által okozott szennyezésre, valamint a magáncélú légi közlekedésnek a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt jelentős hatására.
8. Műtrágyák
A műtrágyák kulcsszerepet játszottak a világ növekvő népességének élelemellátásában. A nitrogénműtrágyák különösen jelentős mértékben növelték az élelmiszertermelést, de van egy hátránya. A szintetikus műtrágyák előállítása az éves szén-dioxid (CO1.4) kibocsátás mintegy 2%-áért felelős.
Ezenkívül a műtrágyák használata hozzájárul a nem CO2-kibocsátáshoz. A termelés hirtelen leállítása azonban kihívást jelent, mivel a világ népességének körülbelül 48%-a szintetikus műtrágyákkal termesztett élelmiszerekre támaszkodik.
A probléma megoldásához megvizsgálhatjuk a természetes műtrágyák használatát, a nitrogénműtrágyák káros hatásainak minimalizálását és fenntartható alternatívák kidolgozását. Ezek a lépések segíthetnek csökkenteni a világ szintetikus műtrágyáktól való függőségét.
Ha megtaláljuk az egyensúlyt a növekvő népesség élelmiszerigényének kielégítése és a műtrágyák környezeti hatásainak mérséklése között, akkor bolygónk fenntarthatóbb és egészségesebb jövőjéért dolgozhatunk.
Is Read: Mi a környezettudomány?
9. Erő és melegség generálása
Több mint 150 éve az olaj, a szén és a földgáz táplálja a világot. Ezek a fosszilis tüzelőanyagoknak nevezett erőforrások adják a világszerte felhasznált energia mintegy 80%-át. Az Egyesült Államokban a szén, az olaj és a földgáz jelentős részben hozzájárul az energiafogyasztáshoz. 2020-ban az energia 19%-át a szén szolgáltatta, míg az olaj és a földgáz egy-egy harmadát tette ki.
Az alternatív energiaforrások, például a nap- és szélenergia növekvő használata ellenére továbbra is nagy mértékben függünk a fosszilis tüzelőanyagoktól az elektromos áram és a hő előállításában. Ez azt jelenti, hogy az otthonaink, üzleteink és iparunk energiaellátására felhasznált energia nagy része e fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik.
Míg a megújuló energiaforrások tisztább alternatívákat kínálnak, még nem váltották fel teljesen a fosszilis tüzelőanyagokat. Miközben folytatjuk a fenntartható energiamegoldások feltárását és fejlesztését, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentése kulcsfontosságú lesz a környezeti hatások mérséklése és a fenntarthatóbb jövő biztosítása szempontjából.
10. Túlzott fogyasztás
A túlzott fogyasztás az éghajlatváltozás egyik fő oka. Ha túl sok műanyag csomagolást készítünk, élelmiszert pazarolunk, és több autót építünk, az hozzájárul a probléma kialakulásához. Bár minden ember tettei számítanak, nem mindenki osztozik egyenlő felelősséggel az éghajlatváltozás hatásaiért.
Egy tanulmány a PLOS klíma feltárja, hogy az Egyesült Államokban az üvegházhatású gázok felmelegedésének csaknem felét a leggazdagabb amerikaiak okozzák. Ez nem csak az életmódjuk miatt van így; fosszilis tüzelőanyagokat előállító vállalatokba is befektetnek.
A túlzott fogyasztás meghaladja a vásárolt dolgok mennyiségét; ez összefügg azzal is, hogy túlzott gazdagságra törekednek mások és a környezet rovására. A probléma megoldásához közös erőfeszítésre van szükség ökológiai lábnyomunk csökkentésére és az anyagi többletre való törekvésünk újragondolására.
Hagy egy Válaszol