A növények, akárcsak az emberek és az állatok, élőlények. Ez azt jelenti, hogy módot kell találniuk genetikai információik továbbadására a következő generációnak. A növények ezt úgy érik el, hogy új növényeket, úgynevezett utódokat hoznak létre, két fő módszerrel: ivaros és ivartalan szaporítással.
A botanikai reprodukció bonyolultnak hangzik, de nem olyan nehéz, mint amilyennek látszik. Az alapvető technikák elsajátítása nemcsak kifizetődő lehet, hanem pénzt takaríthat meg azáltal, hogy csökkenti az új növények vásárlásának szükségességét. A kulcs abban rejlik, hogy megértsük a kívánt növények szaporításának leghatékonyabb módjait.
Ennek a cikknek a célja, hogy leegyszerűsítse a növényszaporítás fogalmát a kezdő kertészek számára. Feltárjuk mind az ivaros, mind az ivartalan szaporodást a növényekben, lebontva azok definícióit és folyamatait. Ha betekintést nyer ezekbe az alapvető szempontokba, akkor kertészként jobban felkészült, és megalapozott döntéseket hoz a termeszteni kívánt növényekről.
Akár pusztán a botanikai szaporítás érdekli, akár egyszerűen csak szeretné fejleszteni kertészeti készségeit, ez az útmutató értékes betekintést nyújt könnyen érthető nyelven.
Mi az a növényi szaporodás?
A növények szaporodása az, ahogyan a növényeknek gyermekeik születnek. Ez különböző módon történik a különböző növényeknél, például fáknál, virágoknál és zöldségeknél. Két fő módja van a növényeknek: az ivaros szaporodás és az ivartalan szaporodás.
Az ivaros szaporodás során a növények magokat termelnek. Ezeket a magokat el lehet ültetni, hogy új növényekké nőjenek. Képzeld el úgy, mint egy növény, amely apró magvakat termel, amelyekből nagy növények nőhetnek.
Másrészt az ivartalan szaporodás során a növények magok nélkül hoznak csecsemőket. Ehelyett új szárakat és gyökereket növesztenek az eredeti növényt levágott kis részekből. Olyan ez, mint egy növény önmagát klónozva, olyan másolatokat hozva létre, amelyek új növényekké nőhetnek.
Tehát általában a növények szaporodása arról szól, hogy a növények hogyan hoznak létre új generációkat. Egyes növények magvak készítésével teszik ezt, míg mások új részeket növesztenek. Minden növénynek megvan a maga szaporodási módja, és elképesztő, ahogyan ezt csinálják!
Is Read: Hosta Plants: Hosták termesztése és gondozása
Az ivaros szaporodás folyamata a növényekben
Az ivaros szaporodás a növényekben lenyűgöző folyamat, amely a különböző fajok között változik. Az ivaros szaporodást folytató kerti növények elsősorban zárvatermők, amelyek virágos növények. Ellentétben a gymnospermekkel, például a tűlevelűekkel, a zárvatermők egy meghatározott eseménysorozatot követnek, hogy új életet hozzanak a világba.
1. Meiosis
A növényeknek speciális felkészülési módra van szükségük az új növények létrehozására. Ezt a folyamatot meiózisnak, a sejtosztódás egy fajtájának nevezik. A meiózisban a növényi sejtek kromoszómáikat egykromoszómás sejtekre osztják, amelyeket ún haploid sejtek.
Ezek a speciális sejtek, az ivarsejtek, döntő szerepet játszanak a szaporodásban. Az ivarsejtek olyanok, mint az új növények építőkövei, hasonlóan ahhoz, ahogyan a spermiumok és a petesejtek az állatokban működnek. Tehát a meiózis az a módszer, amellyel a növények létrehozzák ezeket a fontos reproduktív sejteket, biztosítva, hogy készek legyenek új növények létrehozására.
2. Beporzás
A kertekben a legtöbb növény virágzó növény, és a megtermékenyítéshez beporzásra van szükségük. A beporzás akkor történik, amikor a növény virágai reproduktív sejteket cserélnek. Két típusa van: keresztbeporzás két különböző növény között és önbeporzás ugyanazon a növényen belül.
A virágos növényeknek a beporzáshoz nélkülözhetetlen részei vannak. Vannak hím részeik, az úgynevezett porzók, amelyekben a portokok pollenszemeket tartanak. Női részeik is vannak, amelyeket karpelnek vagy bibének neveznek, és amelyek a stigmából és a petesejtekből állnak. A döntő folyamat magában foglalja a pollen átvitelét a portokról a stigmára.
A méhek, lepkék, denevérek vagy akár egy gondos kertész is átviheti a virágport. A módszer változatlan: a beporzók a pollent a portokról a stigmára mozgatják. Innen egy pollencsövön keresztül haladva megtermékenyíti a női gametofitont, biztosítva ezzel a növény szaporodását.
3. Trágyázás
A beporzás után a varázslatos pillanat akkor következik be, amikor a hím (sperma) és a nőstény (pete) apró sejtjei összeérnek. Egyesítik erőiket, hogy különleges sejteket hozzanak létre zigóták, amelyek két kromoszómakészlettel rendelkeznek. A virágzó növényekben, mint például a gyümölcsöket termelő növényekben, ezt a folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezik.
Ez az egyesülés olyan, mint egy jelzés a növény számára, hogy elkezdjen gyümölcsöt termeszteni. Olyan ez, mint egy növényi baba kezdete! Ez az egész folyamat döntő fontosságú a növények szaporodásához és új magvak előállításához. Tehát amikor megtörténik a beporzás, és a hím és női sejtek találkoznak, az olyan, mintha a természet azt mondaná: „Alkossunk valami újat!”
Általánosságban elmondható, hogy miután a pollen és a peték találkoznak, összeállnak, hogy egy speciális sejtet hozzanak létre, és ez a babanövény kezdete. Ez különösen fontos a virágos növények esetében, mert gyümölcsök növekedéséhez vezet, amelyek magokat tartalmaznak az új növények számára. A természetnek megvan a maga módja annak, hogy gondoskodjon arról, hogy a növények folyamatosan növekedjenek, és többet termeljenek ki magukból!
Az ivartalan szaporodás folyamata a növényekben
A növények magvak vagy beporzás nélkül is képesek új növényeket létrehozni – ezt nevezik ivartalan szaporodásnak. Ez sokkal egyszerűbb, mint az ivaros szaporodási folyamat a növényekben. A növények ezt néhány gyakori módon teszik meg a kertekben: bimbózó és futónövények.
Egyes növények, például a gyömbér és a hagyma, egyszerű módszert alkalmaznak. Extra rügyeket növesztenek a szárukon, amelyek teljesen új növényekké alakulnak. Képzeld úgy, mintha másolatot készítenél magadról.
Más növényeknek, mint például az epernek, van egy speciális száruk, az úgynevezett stolonok. Ezek a szárak végigfutnak a talajon, és ha jó helyet találnak, gyökeret növesztenek, és új növényt hoznak létre. Mintha az üzem egy futót küldene ki, hogy hozzon létre egy új csapattagot.
A növények világában az ivartalan szaporodás olyan, mintha a természet másodpéldányokat készítene. Ahelyett, hogy magokra vagy virágokra támaszkodnának, ezek a növények saját egyedi módszerekkel rendelkeznek az új generációk felnevelésére. Tehát, amikor legközelebb új növényt lát a kertjében, az úgy indulhatott, hogy egy kis bimbó vagy egy futó, aki megtalálta a tökéletes helyet, ahol vadonatúj növényké nőhet.
Is Read: Hogyan termessz rukkolát a kertedben
Miért kell a kertészeknek érteniük a növények szaporodását?
A kertben a növények szaporodása kulcsfontosságú. Az alapok ismerete segít abban, hogy növényei minden évben gyarapodjanak, és megóvja Önt attól, hogy állandóan magokat vagy növényeket vásároljon. Növényei szaporítási módszereinek kutatása elvezeti Önt a megfelelő szaporítási módszer kiválasztásához.
A növények szaporodása létfontosságú a kert fenntartásához. Ennek a folyamatnak az egyszerű megértése lehetővé teszi, hogy évente karbantartsa a termést anélkül, hogy magokat vagy növényeket kellene visszavásárolnia.
1. Növények termesztése magról
A magvakkal szaporodó növények esetében a legegyszerűbb módja annak, hogy újakat neveljenek, ha összegyűjtik és elmentik az általuk termelt magokat. Ha vannak leveles zöldségei, például salátája, és meg akarja menteni a magjaikat, hagyjon belőlük néhányat magozni. Tartson néhány fejet a földben, amíg virágszárat nem kap. Amint megjelenik egy virágszár, fedje le egy papírzacskóval, és rázza ki a magokat a zacskóba.
Gyümölcsös zöldségeknél, például padlizsánnál, a betakarítás előtt hagyja, hogy a növényen a szokásosnál kicsit tovább érjen. Utána felszeleteljük a zöldségeket, kiszedjük a magokat, megszárítjuk, majd üvegekbe tesszük. Ezeket az egyszerű lépéseket követve újraindíthatja a növény életciklusát a következő szezonban.
A magvakból történő növények termesztése egyszerű módja annak, hogy kedvenc zöldségeiből folyamatos ellátást biztosítson. Legyen szó leveles zöldekről vagy gyümölcsökről, a vetőmaggyűjtés és -tárolás alapjainak ismerete lehetővé teszi, hogy évről évre bőséges termést élvezhessen.
2. Növényszaporítás osztással
Új növények magok nélküli létrehozásához használhatja az osztás nevű módszert. Ez magában foglalja a szülőnövény egy kis részét, amelynek már van saját gyökere, szétválasztjuk, és egy másik helyre ültetjük. A gyökerek segítik az új növényt, hogy azonnal elkezdje felszívni a vizet és a tápanyagokat.
A felosztás alkalmas olyan növényekre, amelyek csomókban nőnek, például sok évelő virághoz és hagymához. Ezeknek a növényeknek több száruk van, amelyek a gyökerek széles tömegéből erednek. Lényeges megjegyezni, hogy a felosztás nem működik olyan fák esetében, mint az egytörzsű pekándiófák, vagy olyan növények esetében, mint a napraforgó különálló szárral.
Ez az egyszerű technika lehetővé teszi a kertészek számára, hogy könnyen szaporítsák és bővítsék növénygyűjteményüket.
Is Read: Hogyan termessz dáliát a virágoskertben
3. Növényszaporítás dugványokkal
A dugványok segítségével új növényeket hozhatunk létre anélkül, hogy a szárat el kell választani a gyökerétől. Ez olyan, mint egy varázstrükk a növények számára! Levághat egy darabot egy kifejlett növényből, beledughatja a talajba, és láthatja, hogy gyökerei és új hajtásai nőnek, akárcsak egy mag csírázik. Bár ez bármilyen növénynél működhet, egyes fajták jobban tudnak gyökeret növeszteni dugványokból.
Az olyan növényeket, mint a pozsgás növények és a gumók, rendkívül könnyű dugványok felhasználásával előállítani. Tehát a magvakkal való foglalkozás vagy a gyökerek és szárak szétválasztása helyett használhatja ezt a hűvös vágási módszert új növények létrehozására. Ez egy kicsit olyan, mintha egy növénynek adnánk egy második esélyt a növekedésre, és ez egy ügyes módja annak, hogy nagy felhajtás nélkül bővítse kertjét. Próbáld ki kedvenc növényeiddel, és nézd meg szaporodni!
Hagy egy Válaszol